Vagyongazdálkodás
Minden befektető növelni szeretné vagyonát, de minimum értékállóvá tenni. Ezt csak megfelelő vagyongazdálkodással lehet elérni. Ha a vagyongazdálkodás nem testre szabott, akkor a vagyoneszközök fizikailag és gazdaságilag relatíve gyorsan elavulhatnak, és ez által értékük könnyen negatívba fordulhat.
A vagyonnal való gazdálkodás stratégiailag fontos terület, hiszen a vállalatok és önkormányzatok a vagyontárgyak működtetésével hoznak létre értéket. Továbbá a vagyongazdálkodás hangolja össze szakmailag az egymástól elkülönülő vagyoneszközöket.
A vagyongazdálkodás legnagyobb érdeme, ha vagyonkezeléséből származó feladatok és funkciók integrálodnak a vállalati és önkormányzati gazdálkodás egészébe. A helyes vagyongazdálkodás pénzügyi szemlélettel is kezeli a vagyoneszközöket, ehhez a gazdálkodó kimutatásokat, beszámolókat, valamint vagyonhasznosítási elemzéseket készít.
Összetett vagyonelemekkel rendelkező vállalatok és önkormányzatok speciális vagyongazdálkodást igényelnek. Mivel a különböző vagyonelemek különböző módon működnek, fizikailag vagy pénzügyileg elkülönülhetnek egymástól, akár más jogi, adó és számviteli környezetben találhatóak.
A vállalatok és önkormányzatok számos olyan eszközzel is rendelkezhetnek, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a működésükhöz. Az első és legnyilvánvalóbb a készpénz, másodikként a kötvénybe és értékpapírba történő befektetések, harmadikként a nyilvános, vagy nem nyilvános társaságokban lévő részesedések említhetők.
A vállalatoktól eltérő speciális vagyongazdálkodási terület az önkormányzati gazdálkodás. Itt a vagyongazdálkodási szemlélet gyökeresen eltér a vállalati elvárástól. Az állami, vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás sokkal inkább jogszabály specifikus.
A bonyolult struktúráknál minden egyes eszközcsoportot külön kell kezelni. Ha vagyon összetétele nagyon bonyolult, akkor portfólió gazdálkodást kell alkalmazni. Egy portfólió gazdálkodásban elkülönülve találhatóak meg cégek, leányvállalatok, részvények, kötvények, ingatlanok, eszközök, és vagyoni értékű jogok.
Ezekben a rendszerekben közszolgálati kötelezettséget betöltő vagyonelemek is megtalálhatóak, melyek nem forgalomképes kategóriába tartoznak. Ebből fakadóan a vagyonelemek elkülönülnek egymástól törzsvagyonra és egyéb (vállalkozói) vagyonrészekre. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzatokban két jól elkülöníthető feladatellátó jött létre, egyik költségvetési szervként működik, a másik költségvetésen kívüli feladatellátó. Az egyes vagyonelemekre vonatkozóan kialakult gazdálkodási rendszerek egymástól elkülönülve, sokszor együttműködés nélkül tevékenykednek.
