Kitermelési és bányajog értéke
A bányászati jog forgalomképes vagyoni értékű jog, és mint ilyen, átruházható. A jogosultság átruházásához azonban a bányafelügyelet jóváhagyása is szükséges. A kérelem benyújtásakor a hatóság részére mind a bányászati jog átadójának, mind pedig átvevőjének különböző igazolásokat kell benyújtania, például a bányajáradék-tartozás alóli mentességet, vagy a személyi és tárgyi feltétel alkalmasságot, továbbá a vevő személyét az eladónak be kell jegyeztetnie a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A húzó iparágak multinacionális szereplői sokszor érintettek bányatársaságokban, tőkéjüket diverzifikáltan az alapanyag szektorban működő vállalatok részvényeibe fektetik. Ezért a valós nyersanyag kereslet kínált összefüggéseit - a nyersanyagárakat az árutőzsde napi szinten befolyásolja.
Az olaj utáni világban is fontosak maradnak a nyersanyagok, az ágazat kulcskérdése a technológiai átalakulás. Az előre látó államok elkezdtek új vészkészleteket felhalmozni a fontosabb nyersanyagokból, valamint kutatásokat végezni azok helyi kitermelésére. A megújuló energiatermelés eszközei (napelemek, szélerőművek) jelentősen több ásványi anyagot igényelnek a gyártási folyamat során, mint a fosszilis alapú megfelelőik. A vagyoni értékű jog végső értékére jelentős befolyással bír a nyersanyagok piaci tendenciája.
A bányajog értékelését számos szempontból és oldalról kell megközelíteni. A legfontosabb mutatók a bevételek és költségek aránya, valamint a várható piaci mozgások elemzése. A kitermelési jog értékének megállapítását sok összetevő befolyásolhatja, hogy a számításnál a teljes kép kirajzolódhasson, logikus szempontok alapján adatokat kell gyűjteni (kitermelhető mennyiség, árutőzsdei árfolyam, nyersanyag piaca, stb.), a valós piaci értéket csak a megfelelő értékvezérlők segítségével kaphatjuk meg. A speciális eseteknél, például vízkitermelési bányajognál, a jövőorientált hozamérték mellett, a kútra építendő infrastruktúra költségeivel is számolnuk kell, az úgynevezett maradványérték módszer segítségével.
A bánya vagy kitermelési jog értékét jelentősen befolyásolhatja, ha a kitermelőt rekultivációs kötelezettség is terheli. Ez a szemlélet egyre fontosabb szerepet kap a meglévő bányászati feltételek mellett (kutatással kapcsolatos engedélyezés, környezetvédelmi engedélyezés, bányatelek megállapítása, termőföld más célú hasznosítása, működési engedély - műszaki üzemi terv), így a kitermelés tekintetében egyre jelentősebb súllyal jelenik meg a környezetvédelem, a természetvédelem és az örökségvédelem.
