Szellemi vagyon értéke

 

A szellemi vagyon értéke a kapcsolódó jogokból (pl. szabadalomból, védjegyből) származik, használati értékét a jövőben várható cash flow elemek (kiadások és bevételek) nettó jelenértékeként lehet kiszámítani. Ahogy nő a szellemi vagyon hozzájárulása a vállalat értékéhez, úgy válik egyre szükségesebbé a szellemi típusú vagyontárgyak módszeres azonosítása, értékelése és elemzése. 

  

Ahhoz, hogy a szellemi vagyon értékkel bírjon, mérhető gazdasági hasznot kell generálnia a tulajdonosának, vagy növelnie kell más kapcsolódó eszközök értékét. A szellemivagyon értékelésével mérhetők a technológia transzferek és a technológiák hasznosításának várható folyamatai. 

 

A szellemi vagyon immateriális eszköz, mely gazdasági tulajdonságai által testesül meg, nincs anyagi (materiális) megnyilvánulása, de jogokat és gazdasági hasznot keletkeztet a tulajdonosának. Az értékelések alapját az adott technológiához szorosan kapcsolódó szellemi vagyonelemek jelentik, melyek magukba foglalják a kiegészítő immateriális javakat is (pl. know-how, szoftverek).

 

Megkülönböztethetünk lajstromozással keletkező szellemi tulajdon védelmi formákat (iparjogvédelmi oltalmak), valamint nem lajstromozással keletkező jogokat (pl. szerzői jogi oltalom). Az oltalom jogi szempontból kizárólagosságot keletkeztet - azaz mások kizárásának jogát biztosítja, annak gazdasági értelmezése a kizárólagos hasznosításon alapul - vagyis a szellemi vagyon hasznosítása feletti irányítási képességben rejlik.

 

A szellemi vagyon értékelését jelentősen megnehezíti az a tény, hogy nem létezik két, az elemzés szempontjából egyforma eszköz. A legtöbbet használt módszerek a szellemi vagyon jövőbeni állapotára, valamint a legfontosabb stratégiai döntésekre vonatkozó feltételezéseken alapulnak. Tehát a legtöbb szellemivagyon értékelés alapjául, a szellemi vagyon hasznosítására vonatkozó jövőkép szolgál.

 

Az értékelés megbízhatóságának növelése érdekében, a szellemi vagyont mátrixszerűen legalább két független módszer segítségével érdemes értékelni. Az így kapott eredmények hitelesebb következtetésekre vezetnek, valamint segítenek áthidalni az információk elérhetőségének és pontosságának problémáját. A költség és a jövedelemalapú, vagy piac és jövedelemalapú módszerek ötvözése olyan értéktartományt eredményez, amely jó alapot szolgáltathat a szellemi vagyon értékesíthetőséghez. 

 

A cash flow alapú, nettó jelenérték számítási módszer olyan jövedelemalapú értékelési eljárás, amely a szellemi vagyon pénzben kifejezett értékét adja meg. A módszer a szellemi vagyon értékét a tulajdonos részéről ténylegesen vagy a feltételezések szerint elérhető cash flow nettó jelenértékének kiszámításával határozza meg. A tervezett cash flow-k a CAPM-számításból adódó megtérülési rátával is diszkontálható. A CAPM modellt általában a tőkepiaci árfolyamok meghatározására használják. A CAPM a saját tőke költségét számítja ki úgy, hogy a kockázatmentes hozamot a kockázati prémiumnak megfelelő mértékben módosítják. 

 

Megfelelően kidolgozott üzleti terv esetén, a diszkontált cash-flow (DCF) számítási módszert alkalmazzuk, ahol a tőkebefektetők által elvárt megtérülés mértékét - a jövőben termelődő, szabadon felhasználható pénzvagyon tükrében vizsgáljuk. A modell tartalmazza az alkalmazási módokat, a végfelhasználói piacokat, a szellemi vagyon hasznosítási útját és annak ütemezését, valamint a költségeket és a bevételeket.

Szeretne többet tudni?

Ha az adott cég, vagy vagyontárggyal kapcsolatban kérdés merülne fel, díjmentesen várjuk hívását a +36 30 928 20 28-as telefonszámon, vagy keressen minket a blinvest@blinvest.hu email címen...

BL Invest Kft.

20 +

év tapasztalat
BL Invest Kft.

800 +

vállalati vagyonértékelés
BL Invest Kft.

5000 +

banki értékbecslés