Idegenvagyon beruházás értékbecslés
Idegenvagyon beruházások elszámolását a számviteli szabályoknak is meg kell feleltetni, de minden esetben törekedni kell a beruházás valós értékének megállapítására. A könyvviteli kimutatások gyakran valótlan képet adnak, mivel a számviteli értékcsökkentések szabályozottak, tehát nem piaci forgalmi, vagy hasznosítási értéket mutatnak. A nettópótlási vagyonérték számításnál - a vagyonelemek értékképzésénél figyelembe vesszük a beruházás gazdasági, fizikai, erkölcsi, hasznosítási avulásait. Ez a költség összehasonlító módszer, a beruházás költségeit a legegyszerűbb módon hasonlítja a pótló beruházások avultatott értékével.
Egyes költségek esetén mérlegelni kell, hogy az adott beruházás, vagy az eszköz létesítése a létesítmény működése miatt merült-e fel, és így értéknövekedés jött-e létre az ingatlanon. A gyakorlatban nem mindig egyértelmű, ha a költségek mind a beruházás létesítéséhez kapcsolódnak, szükségessé válhat a költségek további felosztása és értékelése.
Továbbá ha a vállalkozó a telekre saját maga által felépített építménnyel gazdasági tevékenységet végez, akkor maga a telekkel önmagában nem végez bevételtermelő gazdasági tevékenységet, így a telekhez kapcsolódó beruházásnál felmerülő költség az (építmények révén) elért haszonból akár meg is térülhet. Természetesen minden elszámolásnak a megkötött szerződés az alapja. Leginkább az értékcsökkenési leíráshoz kell meghatározni az eszköz, vagy ingatlan hasznos élettartamát és nettó pótlási költségbecsléssel a maradványértékét.
Tárgyieszköz-felújítás esetén előfordulhat, hogy egyes ingatlanrészeket el kell bontani, vagy egyes berendezéseket ki kell cserélni. Például ingatlan felújítás esetén a csempét feltörik, és új csempét fektetnek le, vagy egy berendezést áthelyeznek, és e miatt a berendezés egyes részeit eltávolítják, melyet a továbbiakban már nem lehet felhasználni. Ebben az esetben felmerül, hogy a lebontott tárgyakat le kellene selejtezni, a könyvekből ki kellene vezetni, vagy vizsgálni kell, hogy a valóságban még értékkel bíró eszközök voltak, vagy sem.
Ha a könyvekből nem vezették ki a lebontott tárgyak csökkentett értékét, akkor az eszköz (ingatlan) számvitelileg is túlértékelté vált, hiszen az újonnan beszerelt eszközök értéke tovább növeli a bekerülési értéket, miközben nem vezették ki a lebontott tárgyak értékét. Nagyobb volumenű felújításnál ez akár tetemes összeg is lehet a valós bekerülési értékhez viszonyítva.
Az idegenvagyon beruházás értékelésénél a legfontosabb szemlélet, hogy magának az értékképzésnek a valóságot kell tükrözze - tehát a beruházás piaci, vagy hasznosíthatósági értéke nem szabad, hogy torzuljon. Minden értékképzés alapja a jogi beazonosíthatóság és a jogi háttér, az értékképzésnek ez fontos eleme. A jogilag tisztázatlan beruházás értéke akár zéró is lehet, bontási, vagy helyreállítási kötelezettség mellett.
