Személy és teherhajó értékbecslés

 

Az értékelési szakvéleményeink kielégítik a többszörösen módosított Európai Értékbecslési Szabványok (EVS) és a nemzetközi IVSC módszertan irányelveit. Jelzálogfedezethez egyedi építésű 250 fő befogadó képességű katamarán rendezvényhajókat, továbbá az elmúlt években értékesítésre szánt uszályokat, kompokat, pontonokat, kisvontató hajót és vízibuszt is értékeltünk. Különböző hajótípusoknál, különböző számítási modellt használunk - a piaci forgalmi értékbecslést, a hozamalapú értékelést és az újra előállítási költségelvű értékbecslést. A flottákat is különböző értékbecslési módszerekkel értékeltük - az egyedi hajókat és úszóműveket hozam és nettópótlási költség számítással, a sorozatgyártott hajókat piaci és DCF hozammódszerrel számoltuk. 

 

A piaci összehasonlító megközelítés lényege az, hogy a közelmúltban eladott, illetve értékesítésre felkínált ugyanolyan hasznosítású úszóművet összehasonlítjuk az értékbecslés tárgyát képező hajóval. Az összehasonlító adatokként felhasznált hajó információinak forrását és idejét az értékelő táblázatok tartalmazzák. Az összehasonlítás körébe bevont és a vizsgált vagyontárgy közötti különbözőségek ismeretében kiigazítjuk pl. a fizikai és gazdasági jellemzői, használati módja, az értékesítés vagy ajánlat feltételei, továbbá az értéknek a piaccal összefüggő független összetevői alapján.

 

A hozamalapú érték megközelítés módszerének lényege az, hogy az úszómű úgy is értékelhető, mint a bérleti piacon felkínálható, vagy jövedelemtermelő képességgel bíró eszköz. Értékeléseinknél kettő hozamszámítási modellt tudunk alkalmazni az úszómű típusától függően, az egyik a DCF (discounted cash flow), a másik CAPM (tőkésítési) számítás. 

 

DCF hozamszámítási értéket a bevétel, a költség, a jutalék és egyéb feltételezések alapján képzünk. Ez esetben a birtoklásából származó több éves, tehát a jövőbeni hasznok jelenlegi értékét számítjuk, és ekkor befektetési típusú vagyontárgyként vesszük figyelembe. Ez a modell a hajó, vagy úszómű pontos életkorából adódó működtetési, vagy kereskedelmi élettartamát is felhasználja, így a működési költsége és az amortizáció is beépül a számításba. A számításhoz szükséges diszkontráta arányát minden esetben tükrözi a hajó specifikussága és üzemeltetési ágazata, tehát a jövedelemtermelő potenciálja.  A DCF egy olyan értékelési módszer, amely független a piaci zavaroktól és egy hajó hosszú távú, fenntartható bevételi potenciáljára irányul. Ez a diszkontált pénzáramlás módszerén alapul, melyet a hajók értékelésének követelményeihez igazítanak. A módszert konzervatív, fenntartható és statisztikailag bizonyított, átlátható elvek alapján fejlesztették ki, figyelembe veszi a hajózási piacok volatilitását.

 

A másik hozamszámítás technikai a direkt tőkésítési (CAPM) módszer, itt a jövedelem és a kiadások becslése után az eredményt tőkésítjük egy olyan rátával, amely arányban áll a vagyontárgy tulajdonjogához társuló befektetési kockázattal. A közvetlen (direkt) tőkésítés módszerénél egyetlen évre vonatkozóan becsült jövedelmet számítunk át értékmutatóvá. A számítások során a térségben jelenleg érvényes piaci bérleti díjakat vesszük alapul. A működési költségek számbavételénél feltételezzük, hogy azok teljes egészében a bérlőt terhelik. A tulajdonos a bevételből a fenntartási, felújítási, menedzselési és a biztosítási költségeit fizeti. A jövedelemtőkésítési eljáráson alapuló értékmegközelítés alkalmazása során egyetlen alternatívát vizsgálunk, nevezetesen a komolyabb átalakítás nélküli, jelenlegi funkciójában és állapotában való további piaci működését.

 

A költségalapú megközelítés során az eszköz értékét úgy határozzuk meg, hogy az újjáépítésének vagy pótlásának mindenkori költségét, amiből előzőleg levontuk a bármely okból bekövetkezett értékcsökkenések összegét. Ez a megközelítés rendkívül hasznos a speciális funkciójú eszközöknél, illetve olyan vagyontárgyaknál, ahol csak ritkán, akkor is a nyilvánosság kizárásával cserélnek gazdát a piacon (és az ár többnyire az üzleti értékkel megegyezik). Ez a módszer fejezi ki legkevésbé a tényleges piaci viszonyokat. Az újraelőállítási költség az ugyanolyan vagyontárgy építésének költsége, folyó áron számolva, azonos anyagok, építési, gyártási szabványok, tervek, elrendezés és munkaerő felhasználásával. Az értékváltozás mértékét a következő összetevők határozzák meg: a fizikai romlás, a funkcionális / erkölcsi elavulás és a külső okokra visszavezethető gazdasági változás, melyeket az értékelés során százalékos formában veszünk figyelembe.

 

A bontási - maradványtípusú értékelési módszert olyan (főleg fémtestű) hajóknál, vagy úszóműveknél alkalmazzuk, ahol megszűnik az eszköz piacképessége, tehát funkciójára alkalmatlanná válik. Itt úgynevezett hulladékértékkel számolunk, ahol a hajó súlya (vagyis az újrahasznosítható acél és egyéb anyagok tömege) és annak jelenlegi felvásárlási ára határozza meg a kiindulási értéket, melyből levonjuk a bontási és az elszállítási költségeket.

Szeretne többet tudni?

Ha az adott cég, vagy vagyontárggyal kapcsolatban kérdés merülne fel, díjmentesen várjuk hívását a +36 30 928 20 28-as telefonszámon, vagy keressen minket a blinvest@blinvest.hu email címen...

BL Invest Kft.

20 +

év tapasztalat
BL Invest Kft.

800 +

vállalati vagyonértékelés
BL Invest Kft.

5000 +

banki értékbecslés