Kikötő és kikötőjog értékbecslés
Ez az összetett szabályzású terület speciális ismereteket igényel, mivel a mederjogot biztosító raszter és mederjog szerződéseket a Vízügyi hatóság, míg a közterületi, vagy magán partfalhasználatot különböző tulajdonosi háttérrel rendelkező jogi, vagy magánszemélyek bérleti szerződései biztosítják.
A hajózási tevékenységek különböző formáit ellátó, illetőleg azok kiszolgálását biztosító épületek, műtárgyak, partfalak és egyéb logisztikai területek értékelését tudjuk elvégezni piaci, vagy nettópótlási értékbecslés segítségével. A költségalapú érték megközelítésnél az újraelőállítási költségből vonja le az idő múlását és egyéb presztízs, gazdasági, erkölcsi megítélés miatti avulásokat, majd ehhez hozzáadjuk a földterület piaci értékét.
A kikötőkhöz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a folyók és természetes tavak, vagy azok víztükrének meghatározott részei. A vízfelület használati joga nem válhat a gazdasági társaság tényleges ingatlanvagyonává. A vízfelület használati jogával a bérlő, vagy az üzemeltető jövedelemtermelő tevékenységet képes végezni, így a pénzügyi eredményekből DCF hozamszámítás segítségével a bérleti vagy üzemeltetési jog értékét tudjuk meghatározni.
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jog, így a kikötőjog is. Itt az értékképzés jövőorientált, ezért az a helyes értékbecslési módszer az, ha a jövőbeli nyereségtermelő potenciált vesszük figyelembe. A diszkontált cash flow elemzés olyan technika, amely a beruházási célú fejlesztés értékelésére (pl.: kikötő létesítés) felértékelésére, illetve számos egyéb üzleti alkalmazásra is használatos.
